Mit tehetünk, ha rosszul becsül az APEH?
Amikor egy vizsgálat során az adóhatóság úgy dönt, hogy az iratok és a könyvelés nem támasztják
alá a benyújtott bevallások adatait, hogy ezen iratok nem alkalmasak az adó, illetve költségvetési támogatás
alapjának megállapítására, a bevételeket becsléssel állapítja meg.
Vissza az oldal tetejére
Mit jelent ez az adózó számára és mire célszerű odafigyelni az eljárás során?
A becslés során az APEH-nak figyelembe kell vennie az adózó bizonyítékait és indokolnia, ha nem fogadja el azokat.
Ugyanez vonatkozik az adózó bizonyítási indítványára is: vagyis indok nélkül nem utasíthatja el azt az adóhatóság.
A társasági adó megállapítása során kerül sor, bizonylatok hiányában az adóhatóság a fizetendő adót a tényleges eladási ár,
a levonható adót a tényleges beszerzési ár alapján saccolja. Ezek hiányában a forgalmi érték, vagy az árképzési szabályok
szerint kalkulált ár, illetőleg a szokásos piaci ár és a vonatkozó adómérték alapján állapítja meg.
Az APEH-nak meg kell jelölnie azt is, hogy milyen árra vagy értékre alapozta az adó alapjának megállapítását.
A megjelölt árat vagy értéket hitelt érdemlő adatokkal alákell támasztania. Az áfánál a levonható adót az adóhatóság
becsléssel abban az esetben állapíthatja meg, ha a bizonylatok hiánya elháríthatatlan külső okra vezethető vissza.
Ezzel kapcsolatosan azonban olyan megkötést is tartalmaz a törvény, mely szerint a levonható adónál a csak abban az
esetben alkalmazható becslés, ha a bizonylatok hiányát természeti-, illetőleg az adózó érdekkörén kívül álló okból
bekövetkező katasztrófa okozta. Ebbe a fogalomkörbe kizárólag a vis maior érthető, vagyis a különféle, az ember által
elháríthatatlan külső ok, mint pl. a tűzeset, árvíz.
A levonandó adónál konkrétan meg kelljelölni, hogy a vis maior milyen esemény következtében állt be.
Az egységes bírói gyakorlat számos esetben kifejtette, hogy az elháríthatatlan külső ok (vis maior) körébe nem tartozik
a lopással, rablással okozott kár. Nem tekinthető elháríthatatlan külső oknak például, ha feltörik az autót vagy ellopják.
Az adóhatóság szerint az ellopást, feltörést ugyan adott esetben nem lehet megakadályozni, azonban a bizonylatokat oly módon
kell őrizni és tárolni, hogy ilyen körülmények se eredményezzék azok eltűnését.
Ennek ellenére volt már rá példa, hogy a társasági és az általános forgalmi adót úgy becsülte meg az APEH, hogy a
cég - az adóhatóság állításával szemben - nem értékesítette a készletét. Ott hibázott a cég, hogy a könyvelésében
nem jól szerepeltek a készletre vonatkozó adatok. A becslés ez esetben megalapozatlan volt, hiszen az adóhatóság a
tényállás tisztázása körében köteles lett volna a társaság készletének létezésére vonatkozó bizonyítékokat megvizsgálni
és azok elutasításáról vagy elfogadásáról megindokolt döntést hozni. A valóság bizonyításának becslés esetén minden
esetben helye kell, hogy legyen, mert a becslési eljárás csak a valós adóalap megállapítására szolgálhat.
Forrás: adozona.hu