Adó
Az adó olyan ellenszolgáltatás nélküli kötelezettség, amelynek elvonását az alkotmány biztosítja.
Adóalany
Az a természetes személy, jogi személy (pl. részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság) vagy jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany (pl. betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni vállalkozó), akire a törvény adókötelezettséget, adófizetési kötelezettséget ír elő. Az adóalanyokon kívül adózóknak minősülnek a kifizetők, a munkáltatók és az adóbeszedésre kötelezettek is.
Adóalap
Az adó alapja /főszabályként/ termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés ellenértéke.
Adóbevallás
Az adóbevallás az a kimutatás, amelyből az adózó adófizetési kötelezettsége megállapítható. Tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó megállapításához szükségesek. Az adózó az önadózással megállapított adóról adóbevallást tesz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, illetve elektronikus úton.
Vissza az oldal tetejére
Adóbírság
Az adó-, illetve adóelőleg fizetés természetesen a legfontosabb adókötelezettség, azonban a többi adókötelezettség nem, vagy nem határidőre, vagy nem a megadott módon történő teljesítése gyakran ugyanakkora, ha nem nagyobb adóbírsággal járhat, mint az adó fizetésének nem teljesítése.
Adóellenőrzés
Adóellenőrzés a szükséges iratok, nyilvántartások, számítások, tények és körülmények vizsgálata arra vonatkozóan, hogy az adózók eleget tettek-e, illetve helyesen tettek-e eleget az adózással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeiknek.
Adóhatóságok
APEH (Adó Pénzügyi és Ellenőrzési Hivatal): területi elv alapján épül fel, területi kirendeltségei vannak, és egy központi igazgatóság, VPOP (Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága), Önkormányzatok adóhatósága: jegyző, adóhatóság kirendelt végrehajtója, Illetékhivatalok.
Vissza az oldal tetejére
Adókedvezmény
Adókedvezményről beszélünk, amikor az adóalanynak a számított adó meghatározott hányadát kell csak megfizetnie.
Adókötelezettség
Az adókötelezettség a magyar adójog szerint a következőkből tevődik össze: bejelentés, nyilatkozattétel, adófizetés, adóelőleg fizetés, nyilvántartás vezetés, adatszolgáltatás, adólevonás, adóbeszedés.
Adómentesség
Az adómentesnek minősülő tételeket már az adó alapjának meghatározása során sem kell figyelembe venni.
Adórendszer
Az adórendszer az érvényben lévő, működő adónemek, adófajták és kapcsolatrendszerük összessége.
Adótartozás
Az esedékességkor meg nem fizetett adót, és a jogosulatlanul igénybevett költségvetési támogatást jelenti.
Vissza az oldal tetejére
Adóztatás célja
Az adóztatás célja a közteherviselés terheihez forrás biztosítása. Minden állampolgár, minden gazdasági szervezet jövedelmével arányosan járuljon hozzá a közterhek finanszírozásához.
Általános forgalmi adó
Általános forgalmi adó olyan többfázisú, nettó típusú adó, melyet a termelés és a forgalmazás minden szakaszában a hozzáadottérték után meg kell fizetni, de az adóterhet a termék vagy szolgáltatás végső felhasználója viseli.
Amortizáció
Más szóval értékcsökkenés a befektetett javak (immateriális és tárgyi eszközök) elhasználódásának, műszaki vagy gazdasági avulásának pénzben kifejezett értéke.
Analitikus könyvelés
Analitikus könyvelés a banki és pénztári tételek könyvelése, ide tartoznak a pénztári nyilvántartások, vevők és szállítók számlái, bankkivonatok. Analitikus könyvelés készül az egyéb vegyes tételekről is. Idősorosan tartalmazza a könyvelési adatokat. A klasszikus hajdani kézi könyvelési rendszerben megfelel a könyvelési naplónak.
Apport
Társas vállalkozásokhoz történő pénzbeni és vagyoni (tárgyi) értékkel való hozzájárulás.
Vissza az oldal tetejére
Bérszámfejtés
Egymással kapcsolatban álló, önálló szolgáltatások. A bérszámfejtés keretében meghatározásra kerülnek a dolgozók vagy egyéb jogviszonyban álló közreműködő magánszemélyek juttatásai, az abból levonandó, illetve azok alapján fizetendő, a kifizetőt terhelő kötelezettségek. A kiszámított adatok aztán a könyvelésben kerülnek rögzítésre, mint ahogy a kifizetésre és a kötelezettségek megfizetésére vonatkozó adatok is. Tevékenységi körünkbe tartozik a könyvelés és a
bérszámfejtés.
A vállalkozás éves működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített jelentés, amelynek részei: Mérleg, Eredménykimutatás, Kiegészítő melléklet. Üzleti jelentést is kell készíteni, de az nem része a beszámolónak.
Cafeteria
A cafeteria a béren kívülinek nevezett juttatások olyan rendszere, ahol a munkavállaló bruttó bérén kívül maga választhat a kínálatából. A juttatásokat általában a bérnél jóval alacsonyabb adók terhelik. Ha a munkavállaló mégis adóköteles juttatást választ, annak terhe nem a munkáltatót terheli, hanem gyakorlatilag a munkavállaló által szabadon felhasználható összeget csökkenti.
Olvassa el cikkünket a cafeteriárólVissza az oldal tetejére
Cashflow
A vállalkozás pénzügyi helyzetében bekövetkezett változásokat mutatja be, mely pénügyi előrejelzést jelent és a pénzügyi terv része. Tartalmilag kiegészíti a mérlegben és az eredmény-kimutatásban szereplő adatokat.
Egyéni vállalkozás
Az egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy külföldinek minősülő állampolgár gazdasági tevékenysége.
Egyszeres könyvvezetés
Egyszeres könyvvezetésnek nevezzük, amikor a vállalkozások csak a változásokat rögzítik zárt rendszerben(pénzforgalmi szemlélet)
FEOR szám
Betűszó, amely a következő szavakból áll: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere.
Főkönyvi könyvelés
Az analitikus könyvelésben rögzített adatokat szintetizáljuk a főkönyvi könyvelés keretében. Az adatokat elsődlegesen főkönyvi számlánkénti számlasoros rendezettségben tartalmazza. Az alkalmazott számlaszámokra vonatkozóan a vállalkozás bizonyos keretek között önállóan dönthet, a vonatkozó törvény a számvitelről csupán keretelvű szabályozást tartalmaz. Ennek következtében a könyvelésből kinyerhető adatok, információk a legjobban az adott vállalkozás igényeihez alakíthatók.
Vissza az oldal tetejére
Gazdasági műveletek
A gazdasági műveletek céltudatos megszervezése, a rendelkezésre álló erőforrások ésszerű felhasználására irányuló tevékenység.
Gazdasági tevékenység
Gazdasági tevékenység az üzletszerűen, ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység.
Helyi adók
Helyi adóknak nevezzük azokat az adókat, amelyeket az önkormányzat, a helyi adókról szóló törvényben felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzat képviselőtestülete által, a helyi adókról alkotott rendelete szerint, az illetékességi területén szedhet.
Illeték
Az illeték az az összeg, amely hivatalos eljárásért, okirat kiállításáért stb. az államkincstárat megilleti.
Jogviszony
A jogviszony jogi fogalom. Olyan kölcsönös, jogi szempontból értelmezhető és értékelhető, társadalmi viszony amelyet egy adott jogszabályban megfogalmazott és körülhatárolt, jogosult és kötelezett (mint jogalanyok) között jön létre.
Vissza az oldal tetejére
Jövedelem
A magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az e törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak e törvényben meghatározott hányada.
Kettős könyvelés
A kettős könyvelés egy könyvelési rendszer. Egy vállalkozás vagyonát, eszközeit, követeléseit, kötelezettségeit meghatározott elv alapján csoportosítja. Lényege, a gazdasági eseményeket az eszközök és/vagy források egyidejű növekedésével és csökkenésével határozza meg. Mind naplónként idősorosan (lásd
analitikus könyvelés), mind főkönyvi számlánként számlasorosan (lásd
főkönyvi könyvelés) tartalmazza az adatokat a kettős könyvelés.
A számviteli törvény a vállalkozások meghatározott körére vonatkozóan könyvvizsgálati kötelezettséget ír elő. A kötelezettség függ a vállalkozás gazdálkodási adataitól, gazdálkodási formától. A könyvvizsgálat célja, hogy bizonyosságot szolgáltasson a piaci szereplők számára, hogy az adott vállalkozás számviteli beszámolója a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről megbízható valós képet ad. A könyvvizsgálat alapja a
könyvelés.
A céget közvetlen közzétételi kötelezettség abban az esetben terheli, amennyiben e kötelezettséget számára törvény írja elő.
Vissza az oldal tetejére
Letétbe helyezés
A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.
Mulasztási bírság
Az adózást szabályozó anyagi és eljárási jogszabályokban meghatározott egyes adókötelezettségek megszegésének, teljesítésük elmulasztásának szankciója. A mulasztási bírság az adóbírság megállapítása mellett is alkalmazható.
Osztalékadó
Adózott eredményből a közgyűlés, tagok gyűlése által jóváhagyott osztalék után fizetendő adó.
Önadózás
Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint a jövedelmét és az azt terhelő adót a magánszemély adóévenként önmaga állapítja meg és vallja be, valamint az adót megfizeti.
Vissza az oldal tetejére
Önellenőrzési pótlék
Amikor az adózó önellenőrzéssel maga helyesbíti az adót, a költségvetési támogatást, akkor önellenőrzési pótlékot köteles fizetni. A pótlék a helyesbített összeggel egyidejűleg esedékes.
Számvitel
A gazdasági események és ezek hatására bekövetkező vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet változásának rögzítésével, feldolgozásával kapcsolatos munkafolyamatok, dokumentumok és módszerek összessége.
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadó (SZJA) az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevételek biztosítása a magánszemélyek jövedelmének terhére. Célja a közkiadások biztosításához, a közteherviseléshez való hozzájárulás.
Szolgáltatás
Fogyasztók (személyek, vállalatok vagy intézmények) részére, többnyire ellenértékért végzett minden olyan tevékenység, amely nem eredményez új terméket.
Társasági adó
Az állam a vállalkozási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek jövedelmének egy részét elvonja azzal a céllal, hogy a vállalkozási tevékenységet végzők is járuljanak hozzá a közfeladatok ellátásához szükséges államháztartási bevételekhez.
Vissza az oldal tetejére
TEÁOR szám
A Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere.
Üzleti jelentés
A vállalkozás üzletmenetéről, üzleti helyzetéről nyújt valós és megbízható képet.
